Zsiday Viktor portfóliómenedszer szerint a forint gyengítésére építő gazdaságpolitikai zsákutca, és amennyiben nem tesz a gazdaságpolitika határozott lépéseket a forint hitelességvesztésének megállításában, a gazdaság átáll euróra - azaz az euróbevezetés spontán megtörténik - írja blogján.
A kormány péntek délután csatolta a 2023-as költségvetésről szóló törvényjavaslathoz a fejezeti köteteket. Ezek közül a legfontosabb a költségvetés középtávú mérlegét bemutató táblázat. Ebből ugyanis kiolvasható, hogy milyen költségvetési alappályával számol a kormány, valamint a kiadási és bevételi oldali fő számokból lehet következtetni a kormány jövőbeli lépéseire. Az egyik érdekesség, hogy 2024-től kezdődően jelentős összeget fog felemészteni a költségvetésből az MNB veszteségének megtérítése. Emellett a kormány tartósan számol a Rezsivédelmi Alap fenntartásával és az ebből fakadó költségekkel, vagyis a rezsicsökkentés is velünk maradhat. Kiderül továbbá az is a kormány terveiből, hogy a légitársaságok különadója, a reklámadó és a megemelt tranzakciós illeték 2023 után is velünk lesz a kormány mostani tervei szerint.
A forint „gyengesége” elemzői és egyéb műkedvelői kommentárok özönét indította el az utóbbi hetekben. Egyesek szerint a gyenge forint nem tükrözi „az árfolyamánál jobb fundamentumokat”, és persze vannak, akik szerint még ez a „gyenge” árfolyam sem tükrözi eléggé a magyar fizetőeszköz problémáit. Ez utóbbiak főleg külföldi elemzők, akikről egy közismert kommentátor egyszer azt találta mondani, hogy nem hiszünk nekik, mert olyanok, mint a szovjet tudósok. Az igazság, mint oly sokszor, a két szélsőség között található, vagyis nagyjából ott, ahol a piac árazza ezt a terméket. Ebből a szempontból Nagy Mártonnal érthetünk egyet, hogy az árfolyamnak ott van a helye, ahova a piac árazza. Nyilván, ha a „fundamentumok” változnak, akkor majd a piac is változtatja véleményét.
Az egész Európai Unióban Magyarország kapta a legalacsonyabb pontszámot a költségvetési folyamatok nyitottságát - egységes sztenderdek és módszertan mentén - mérő, 120 ország teljesítményét bemutató Open Budget Survey nemzetközi felmérés legújabb jelentése alapján. A lehetséges 100 pontból hazánk 44 pontot szerzett, ami azt üzeni, hogy a magyar kormány változatlanul korlátozott mértékű információt biztosít csak a nyilvánosság számára az állam pénzügyi helyzetéről és gazdálkodásáról. Érdekesség továbbá, hogy hazánk pontszáma először csökkent a globális pontszám (45 pont) alá, a magyarországi trend nem pozitív (ellentétben a nemzetközi folyamatokkal) és a 120 országból már csak a 67. helyen vagyunk. A járványhelyzet miatti veszélyhelyzet sem javított a költségvetési folyamatok átláthatóságát, sőt. Cikkünk megjelenése után péntek délután a Pénzügyminisztérium levélben reagált a felmérésre.
Májusban 101,4 milliárd forintos deficitet termelt a költségvetés, amivel tovább romlott ugyan a költségvetés idei helyzete, ám nem a korábbi tempóban. Az egész éves hiányterv közel 90%-a teljesült, nem véletlen tehát, hogy a kormány épp most hajtja végre a hatalmas költségvetési kiigazítást.
A 2023-as költségvetés keddi benyújtásakor és azt követően sem kapott nagy figyelmet a 330 oldalas törvényjavaslat legelején elhelyezett váratlan kormányzati lépés, pedig fontos üzenet lehet a befektetők és a hitelminősítők felé. Az új fiskális szabály értelmében, ha jövőre a GDP-növekedés kedvezőbb lesz a tervezettnél, akkor az ennek nyomán előálló többletbevételekkel csökkentenie kell a jövőre vállalt 3,5%-os GDP-arányos hiánycélt.
Az elmúlt napokban felgyorsultak az események a kormány költségvetési kiigazító programja körül. Szombaton megjelentek a különadó-rendeletek, valamint a kiadáslefaragások általános összegei, kaptunk friss nyilatkozatokat a kormány részéről, és a parlament elé került a 2023-as büdzséről szóló törvényjavaslat. Mindezek alapján megpróbáltuk összerakni, hogy milyen és mekkora hatással járó intézkedésekről is beszélhetünk. Előljáróban: nem volt könnyű dolgunk a benyújtott tervezet hiányosságai miatt, és emiatt még mindig rengeteg a kérdés. Nem véletlen, hogy a befektetők körében érezhető a bizonytalanság. Egyúttal egy átfogó képet adunk a jövő évi költségvetésről, annak kockázatairól.
A kormány átadta a 2023-as költségvetésről szóló törvényjavaslatot a Költségvetési Tanácsnak, amely véleményezte azt. Arról már beszámoltunk, hogy még a KT véleménye szerint is több sebből vérzik a jövő évi büdzsétervezet kiadási oldala, most viszont azt mutatjuk be, milyen számokat vár a kormány a különadó-emelésekből. Ha összeadjuk a Tanács által részletesen felsorolt különadó-bevételi tételeket, akkor 1600 milliárd forint feletti összeget kapunk, vagyis a kormány jövőre is gigantikus összeget von el az érintett ágazatoktól. A 2023-as költségvetés érdekessége, hogy 300 milliárd forintos bevétellel számol az állami ingatlanok értékesítéséből, ugyanakkor nem részletezi, hogy ez hogy jön össze.
A Költségvetési Tanács kiadott véleményéből kiderült, hogy milyen makrogazdasági pályával számol a kormány 2023-ra. A GDP 4,1%-os növekedésével kalkulálnak, miközben a béremelkedés 10% felett maradhat. Az infláció 5% felett lesz. A KT szerint a tervek megvalósulásához kedvező csillagállás - a háború lezárása, a termelési láncok helyreállása, az energiaárak megfékezése, a negatív folyamatok mérséklődése - szükséges.
A vártnál nagyobb költségvetési kiigazító csomagról döntött a kormány és ennek köszönhetően teljesülhetnek a kitűzött hiánycélok, egy feltétellel: ha a magyar kormány megállapodásra jut az Európai Bizottsággal az uniós források kifizetéséről - értékelik az elmúlt néhány nap fejleményeit és kormányzati bejelentéseit az OTP Bank elemzői. Mindez tehát azt is jelenti, hogy óriási kockázat övezi a költségvetési pályát és akkor a kiigazító csomag végrehajtásában rejlő aknákról még nem is beszéltünk. A kormány is tisztában van azzal, hogy szükség van még idén az uniós forrásokra a költségvetés stabilitása érdekében, nem véletlen ezért, hogy épp szerdán derült fény egy pénzügyminisztériumi befektetői tájékoztató dokumentumra, ami előrevetíti, hogy a Bizottsággal folytatott tárgyalások előrehaladott fázisban vannak.
Az első reakciók alapján a piaci szereplők nem fogadták kedvezően a kormány költségvetést stabilizáló lépéseit, a forint és a tőzsde sokat esett. Gyorsértékelésünkben bemutatjuk ennek lehetséges okait.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tájékoztatta a Bankszövetség elnökségét, hogy a kormány több ágazati szektor mellett a bankok extraprofitjának elvonása mellett döntött - közölte a miniszter az MTI-vel szerdán. A tárcavezető extraprofitadónak nevezte az új intézkedést.
Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy a fiskális szabályok alóli mentességet még 2023-ban is tartsák fenn, és csak 2024-ben szüntessék meg.
A Pénzügyminisztérium oldalán megjelent a 2023-as költségvetés tervezési körirata. A korábbi évekből már megszokhattuk, hogy a dokumentum általában nem tartalmaz meglepetéseket a kormány gazdaságpolitikájára nézve, viszont fontos iránymutatásként szolgál abban, hogy a kormány mikor "vési kőbe" a 2023-as büdzsé fő számait, és így a legfontosabb, költségvetést is érintő lépéseit.
Nem, nem depresszió van már megint, ahogy a Bizottság megénekelte. De minden napra jut egy adat, jut egy hír.
Már látni az Orbán Viktor által vezetett ötödik kormány szerkezetét, minisztereit és ebből arra is lehet következtetni, hogy mely kormánytagokhoz fog tartozni a gazdaságpolitika meghatározása. Az már most kijelenthető, hogy nem lesz könnyű dolguk, mivel feladataik között a költségvetés rendbetétele kell legyen az első helyen. Bemutatjuk, hogy milyen opciói lehetnek a kormánynak, amikor a költségvetési kiigazítás tartalmát állítja össze, és miért kell igyekeznie.
A válságoknak majdnem mindig van egy tartós ára. Akármilyen lendületesen is lábal ki egy-egy gazdaság a válság okozta recesszióból, a legtöbb esetben nem fogja tudni teljes mértékben kompenzálni a válság miatt kialakuló veszteségeit. Természetesen ez attól is függ, hogy milyen mély volt a recesszió. A nagy pénzügyi válság és a pandémia által okozott recessziók jelentősek voltak. Általában arra szoktak fókuszálni, hogy hány esztendő letelte után éri el a gazdaság a GDP válság előtti szintjét. Ez a megközelítés azonban nem mutatja ki a recesszió okozta veszteséget, amely talán be sem hozható teljes egészében. A cikk azt mutatja be, hogy öt fejlett állam, a V-4 országok, valamint az eurózóna egységesen mekkora mértékű veszteséget halmozhattak fel, azaz mekkora ára van a 2008-as pénzügyi és a 2020-as koronavírus válságnak, amely sajnos hamarosan kiegészülhet a 2022-es ukrán-orosz konfliktus okozta válsággal.
Az elmúlt három év áprilisi költségvetési adata fényében enyhe meglepetés a jelentős idei negyedik havi deficit a költségvetésben. Minden jel arra mutat, hogy szükség van kiigazításra az idei költségvetésben - értékelte a friss büdzséadatokat kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank szenior közgazdásza, aki arra is becslést adott, mekkorát kell lépnie az új kormánynak.
Az első négy hónapban már az éves pénzforgalmi hiányterv 83%-a teljesült, ugyanis áprilisban ismét jelentős, 326 milliárd forintos lyuk alakult ki a költségvetésben. Egyre inkább úgy tűnik, jelentős elszállásban lesz a költségvetési hiány, ha a kormány nem hoz pótlólagos intézkedéseket és minél később dönt ezekről, annál nehezebb lesz helyretenni büdzsé egyensúlyát.
Az orosz-ukrán háború ellenére is viszonylag gyors, 4,3%-os gazdasági növekedéssel számol a kormány a friss Konvergenciaprogramban az idei évre, az infláció éves átlagban 8,9%-os lesz az előrejelzés szerint. A növekedés a következő években is gyors maradhat.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
